Október 31-éig meghosszabbítja a kormány a törlesztési moratóriumot a jelenlegi formájában, azt követően pedig, egészen 2022. június 30-áig csak a rászoruló jogosultak vehetik majd igénybe külön nyilatkozattétellel – jelentette be tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter. A Portfolio vezető elemzője beszél arról videónkban, mit jelent mindez az érintettek számára.
Október 31-éig meghosszabbítja a kormány a törlesztési moratóriumot a jelenlegi formájában, azt követően pedig, egészen 2022. június 30-áig csak a rászoruló jogosultak vehetik majd igénybe külön nyilatkozattétellel – jelentette be a Facebookon a pénzügyminiszter. Alább olvasható elemzésünk szerint a moratórium szelektív meghosszabbítása hozzájárul a pénzügyi stabilitás fenntartásához, de lehetett volna okosabban is csinálni.
A törlesztési moratórium meghosszabbítása várható 2022 júliusáig, de csak a rászorulók számára, mai bejelentés szerint ezt a megoldást támogatta ugyanis a Nemzeti Konzultációban véleményt nyilvánítók 91%-a, vagyis 1,3 millió ember. Nekünk is megerősített lapértesülés alapján már döntött is a kormány: a nyugdíjasok és a gyermekesek mellett azok kérhetik a hosszabbítást, akiknek csökkent a jövedelmük, akármilyen mértékben. A vállalkozások esetében pedig azok élhetnek továbbra is a lehetőséggel, amelyeknek az árbevétele 25 százalékkal csökkent (hogy mely időszakhoz képest, nem tudni). Úgy tudjuk, külön jelezni kell a bentmaradási szándékot, és bár a bankoknak nem kell ellenőrziük a jövedelem vagy a bevétel csökkenésének mint igénybevételi feltételnek a teljesülését, erről (utólag akár bíróságon is bizonyítható módon) nyilatkozniuk kell a maradni szándékozó ügyfeleknek. A nyugdíjasok a moratóriumban lévők 10-15%-át, a gyermekesek a harmadát tehetik ki, a többi jogosult aránya nem ismert.
A törlesztési moratóriummal kapcsolatban az a kérdés, milyen módon lehetne leginkább csak azok esetében hosszabbítani, akik tényleg rászorultak, hiszen többségben vannak most a potyautasok – mondta az Indexnek Jelasity Radován. A Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója elárulta: sok mindenben nagyon megváltozott a véleménye az elmúlt 10 évben, mióta Magyarországon él, de az általános monetáris politikai felfogás is egészen más, mint korábban.
Ki számít rászorulónak, illetve ki dönti el, ki szorul rá ezentúl a törlesztési moratóriumra: az állam, a bank vagy maga az ügyfél? – tudomásunk szerint ez az igazi tétje a kormány szeptember első felében várható döntésének a törlesztési moratórium meghosszabbításáról, illetve kivezetéséről a szeptember 30-ai, már másodszor kitolt lejárati határidő után. Megkérdeztük a nagybankokat is, hogy állnak most a moratóriummal, és kiderült: a moratóriumban érintett hiteleik aránya folyamatosan csökken, de elsősorban nem a kilépések, hanem az új hitelkihelyezések miatt.
Tavaly év vége óta mindössze 184 ezer, addig moratóriumban lévő lakossági hitelt kezdtek el újra fizetni, 1,3 millió kölcsönt viszont még mindig nem törlesztenek - írja szombati számában a Népszava.
A törlesztési moratórium bizonytalanságára hivatkozva meghosszabbította osztalékkifizetési korlátozását az MNB a magyar bankokra vonatkozóan, és csak szigorú feltételekkel tekint el az osztaléktilalomtól. Az EKB július végi lazító döntése fényében meglepő az MNB lépése, ugyanakkor a törlesztési moratórium folytatása körül valóban nagy a bizonytalanság.
„A bajba jutott ügyfelek érdekét is szolgálná, ha egyértelmű jogszabályi helyzet teremtődne a követeléskezelők és az adósok közötti kapcsolatban. Erre különösen a hitelmoratórium lejártával lenne égető szükség” – állapította meg találkozóján Bódizs Kornél a követeléskezelő cégeket képviselő MAKISZ elnöke és Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke.
A második negyedév végére már koronavírus-válság előtti szintre állt vissza a lakosság fizetőképessége az Intrum és a GKI jelentése szerint. A fizetőképesség javulásához jelentősen hozzájárult a hitelmoratórium is, ami hosszú távon kockázatot is jelenthet: a GKI felmérése szerint a teljes magyar háztartási hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá, amennyiben jövőre újraindul az összes törlesztés.
A személyi kölcsönnel rendelkező lakosság körében nem nőtt még a törlesztési nehézséggel küzdők vagy arra számítók aránya, de a jelzáloghitelesek körében elindult a fizetési nehézséget tapasztalók arányának növekedése 2021 első felében – állapította meg a Scale Research Kft reprezentatív Bankindex kutatása.
Az MNB vezetői körlevelének megfelelően azt javasolja a Magyar Bankszövetség a tagjainak, hogy a moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozás megfizetésekor tekintsenek el az előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjak felszámításától, és díjmentes szerződésmódosítást biztosítsanak azoknak, akik az adósságfék szabályoknak megfelelve a meghosszabbított futamidő csökkentése érdekében magasabb összegű törlesztőrészlet megfizetését vállalják.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra biztatja a moratóriumot igénybe vett ügyfeleket, hogy minél előbb kezdjék meg hiteleik törlesztését azok, akiknek rendelkezésére áll az ehhez szükséges jövedelem - mondta az MNB felügyeleti szóvivője kedden az M1 aktuális csatornán.
Az MNB elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy ne számítsanak fel díjat, ha ügyfeleik teljesen vagy részben előtörlesztenék a törlesztési moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozásukat. Ingyenes szerződésmódosítás szükséges akkor is, ha az adósok önként magasabb havi törlesztést vállalnának a futamidő rövidítése érdekében - közölte a jegybank.
A kormány a Facebook oldalán közzétette a most induló nemzeti kozultáció kérdéseit. A kérdőívek postázása ma indul és a válaszokat augusztus 25-ig várják.
Bő 54 ezer ügyfél fordult 2011 júliusa óta a működésének 10. évfordulóját július elsején ünneplő Pénzügyi Békéltető Testülethez. A vitarendező intézmény a banki elszámolásos és moratóriumos ügyekben is egyezségeket ér el vagy döntéseket hoz - nyilatkozta Kovács Erika elnök az MTI-nek.
A járvány okozta gazdasági válsághelyzet kialakulásakor a törlesztési moratóriumba való belépés, a krízis elmúltával az adósok jövedelemtermelő képességének visszaszerzésével a fizetési stopból kilépés a racionális döntés – hívta fel a figyelmet közleményében az MNB.
Az MNB mai, kamatemelésről szóló sajtótájékoztatóján szó esett a hitelmoratórium kérdésköréről is. Kandrács Csaba arra hívta fel a moratóriumban részt vevők figyelmét, hogy aki teheti, lépjen ki a moratóriumból. Beszélt a díjmentes előtörlesztés lehetőségéről is.
A törlesztési moratórium alatti időszakban is kamat rakódik a vissza nem fizetett hitelre. Ezt a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben lehet majd visszafizetni (nem tőkésítik), s a havi törlesztő is megegyezik a fizetési stop elrendelésekor számítottal. Aki viszont nem szeretne több kamatot visszafizetni és anyagi helyzete megengedi, annak érdemes minél hamarabb ismét megkezdenie hitele törlesztését - írja az MNB közleményében.
Már több mint harmincmilliárd forintot tartanak nyereménybetétben a Takarékbank ügyfelei, háromszor annyit, mint a járványt megelőzően. A teljes betétállomány növekedését egy nagyságrenddel meghaladó bővülés a jelenlegi hozamkörnyezetnek, a kis befektetéssel is elérhető nagy összegű nyereményeknek, valamint a lakosság növekvő megtakarításainak köszönhető. Van ügyfél, aki 80 millió forintért vett nyereménybetétet - derül ki a bank közleményéből.
Fontos bejelentések és szektorszintű statisztikák is napvilágot láttak ezen a héten a magyar bankszektorral és a hitelpiaccal kapcsolatban, nem mellesleg a szektor egyik legfontosabb iparági konferenciájára került sor a Portfolio szervezésében, tudósításunk róla itt olvasható. Az alábbiakban 5 pontban foglaljuk össze a hét legfontosabb pénzügyi történéseit.
Izgalmakban most sincs hiány.
A háború eszkalációjával kapcsolatos félelmek táplálják a ralit.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ISW nincs meggyőződve arról, hogy komoly következményei lesznek az ukrán rakétatámadásoknak.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
